Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Egérkísérletekben azt találták, hogy a cukor megbontja a mikrobiomot és az immunműködést, ami metabolikus eltérésekhez vezet.

A Guillain–Barré-szindróma és variánsai heterogén, akut neurológiai betegségcsoport. Patomechanizmusuk összetett és nem egyértelműen tisztázott. A diagnózist a klinikai tünetek, az azokat megelőző infekció, a liquor-vizsgálat és az elektroneurográfia segítségével állapítjuk meg. A kezelésére alkalmas immunmodulánsok adását javasolt mielőbb elkezdeni; de adható még IVIG és plazmaferezis. A betegség korai felismerése és kezelése, valamint a szövődmények gyors észlelése és ellátása meghatá­rozza a hosszú távú kimenetelt. 

A közepesen súlyos vagy súlyos plakkos pikkelysömörben szenvedő felnőttek risankizumab kezelésének hatékonyságát és biztonságosságát felmérő 3. fázisú randomizált klinikai vizsgálatban a risankizumabbal kezelt betegek szignifikánsan nagyobb hányada érte el a célértékre történő kezelés során az elsődleges végpontot a placebo csoporthoz képest a 16. héten. Az ezt követő intermittáló (12 hetente történő) kezelés is szignifikáns javulást hozott a kezelt betegekben azokhoz képest, akinél a 16 hetes kezelést követően megvonták a szer adását

Egyes COVID-19 elleni vakcinák kapcsán beszédtéma lett az adenovírusok vektorként való – a sejtbe genetikai információt juttató – használata. Ez a technológia azonban nem új, évtizedek óta használják kiterjedten, többek között idegrendszeri folyamatok, lehetséges terápiák kutatására is.

A korai vírusellenes kezelés csökkentheti a súlyos és kritikus esetek előfordulását. Súlyos COVID-19-tüdőgyulladásban a lehető legkorábban fontolóra kell venni a kortikoszteroidok rövid távú alkalmazását a citokinkaszkád gátlására és a progresszió megelőzésére.

A válságos állapotba kerülő betegek immunrendszere is igen erőteljesen reagál az új koronavírusra, és talán épp ez okozza a problémát.

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

Szervezetünk alkalmazkodása a testmozgás során – beleértve az immun­rendszer adaptációját is – nagyban függ az aktivitás mértékétől. A rendsze­resen végzett, közepes intenzitású testmozgás, jelentős részben az immun­rendszer kedvező mennyiségi és minőségi változásai miatt, egészségvédő hatással bír. A szabadidős sport révén számos civilizációs betegség meg­előzhető vagy javítható, s igazolódott a sportnak a tumorok megelőzésé­ben betöltött szerepe is. Jelen összefoglaló igyekszik bemutatni azokat az immunrendszeri változásokat, melyek a különböző intenzitású mozgások­kal kapcsolatosan megfigyelhetők, s amelyek hozzájárulnak a rendszeres sporttevékenység egészségmegőrző hatásához.